2010. június 14., hétfő

Az első munka

Élérkezet a nagy nap és az egyik nebuló, Mazsola eljött velünk tréningre. Amikor a gyerekek meg látták a nagy fehér gombócot rögtön szívükbe zárták. A gyerekek csoportban érkeztek, Mazsola mindenkit örömmel fogadott, mindenkivel dolgozott. Egyedül felvette a kapcsolatot a gyerekekkel és egy kis simogatásért még sétálni is elment velük. K. egy autista kisfiú, aki minden új kutyát letámad, meg nézi a száját, testrészeit és kiabál, Mazsolát is a saját meg szokott lendületével rohanta le, aki hatalmas farok csóválva élvezte, hogy K. meg vizsgálja őt. El is vitte sétálni és szépen ment laza pórázzal. Majd leült a padra és gyakoroltuk a név szerinti jutalomosztást.
A következő csoportban a gyerekek leültek a padra, és Mazsola mindenkinek köszönt, majd együtt elmentünk sétálni. Gyerekek sétáltatták, ültették, fektették és ő mindent meg tett nekik. Bírta, hogy mellette kiabálnak, és nyugodtan feküdt tovább. Szilvire végig figyelt, és látszott rajta, hogy nagyon boldog, hogy gyerekek közt lehet. Hazafelé az utat végig aludta. Nagyon büszkék voltunk rá.


Jutalomosztás név szerint:

Várakozás, még kis segítséggel:

Jutalom falat megfogása, és megtekintése, miközben Mazsola helyesen viselkedik:


Tréning utáni pihenés:)

2010. február 12., péntek

Az első lépések az iskolába

Eljött a nagy nap és a kis nebulóink eljöttek velünk az egyik intézményünkbe, hogy szokják a zajokat, gyerekzsivajokat, környezettet.

Először Tejszín jött el velünk. Az autó utat nagyon jó viselte, nézelődőt kifelé. Mikor meg érkeztünk a sétáló helyünkre, kicsit meg szeppent. (Az első alkalom volt, hogy testvére nélkül vittük tréningre.) Az autónk mellett állt egy nagy, zajos teherautó, amitől megijedt. Az első meg illetődése után bátran ment pórázon, és fedezte fel a világot. Látszott, azért rajta, hogy fura neki, hogy Mazsola nincs vele, de nap végére ezt is meg szokta. Mikor beléptünk az iskolába gyerekek rögtön a nagy fehér macit szerették volna meg simogatni. Tejszín nyugodtan ült és csóvált, miközben élvezte gyerekek szeretettét. A pihenő szobában végig nyugodtan feküdt, és várta, hogy mi lesz ebből a napból. Hogy szokja az új ingereket, bementünk egy fejlesztő szobába és mutattunk neki új tárgyakat. Érdeklődve fedezte fel a szobát Angi segítségével. Vele felment a padra és végig is sétált. Lassan véget ért a nap, és elindultunk hazafelé, amit végig aludt. Itthon örült mindenkinek, kicsit játszott, de gyorsan elment aludni.
Tejszín a padon




Mazsola következő héten jött velünk. Az utazás végig aludta, és nem hányt (eddig kicsit idegeskedett az utazásoktól) Séta közben vidáman és magabiztosan szaladgált Angival és Fortunával. Ahogy beléptünk az épületben találkoztunk egy családdal, ahol két kis gyerek nagyon örült a kutyának, de legkisebb kis lány ép nyűgös volt, és hangosan sírt. Mazsola nyugodtan leült, csóvált és egyáltalán nem zavarta a mellette síró kis lány, és élvezte, hogy a két testvér simogatja. Pihenő szobában végig nyugodtan feküdt. Az egyik szünetben meg látogattuk a középsúlyos értelmileg akadályozott gyerekeket. Mazsola végig nyugodtan, finoman, farok csóválva hagyta, hogy a gyerekek fel fedezék őt, majd lefeküdt és úgy élvezte a szeretett tovább. Nem zavarta, hogy visít mellette a gyerek, hogy meg nézik a fogát, farkát, meg húzzák a szőrét. Ezután meg mutattuk neki is a fejlesztő szobát, de ő nem szeretett volna jobban meg ismerkedni vele. Több biztatás, és jutalom kellet, hogy felmásszon a padra, mint Tejszínnél, de 3-4 alkalom után, már ő is egyedül felment.

Mazsola paddal ismerkedik:

Trambulinon:

Új jövevény



Ahogy írtuk most mesélünk egy kicsit az új családtagunkról. Fortuna egy berni pásztor kis lány, 10hetesen került hozzánk szilveszter napján. (Őt Györgyi fogja képezni) Nem választott egyed, ami már most látszik, de a falka rögtön befogadta.
Fortuna az első pillanattól meg mutatta, hogy egy egyedi kis hölgy. Neki saját elképzelései vannak, és szeret a saját feje után menni. Az idegenektől kezdetben tart, de ha valakit már meg ismert, akkor után boldogan rohan felé. Magas visító hangoktól, közvetlen mellette hangos lábdobogástól még tart. Bennünk teljesen meg bízik, így az új helyzeteket mellettünk stabilan viseli. Mivel még pici így jön velünk az intézményekbe, igaz ő végig a pihenőbe van. A fejlesztő szobában imád új dolgokat felfedezni. Elég neki egyszer meg mutatni valamit, azt rögtön megcsinálja. Falkán belül mindenkivel szeret játszani, de játszó pajtásai Mazsola és Ice. Még tanulni kell, hogy kivel mit tehet meg, és kinél, hogy közelítsen, de kutyáink segítenek neki. Már ebben a pár hétben is meg tanulta, hogy pl.:Angivel néha lehet játszani, de ha jelzi, akkor jobb arrébb menni. Hogy Mazsola és Ice játékra vehető. Hogy Adolfot jobb nem bosszantani stb. Volt már velünk közös sétán, végig körültünk szaladgált. A behívást gyakorolni kell még, de ülni, pacsit adni, feküdni már nagyon ügyesen tud.
Padon:



Trambulinon:

2010. január 14., csütörtök

Itt az új év!

Elnézést kérünk, hogy mostanában a blog nem lett írva, de így év vége felé sok munkánk lett. Események sokasága történt velünk, és a kutyák is nőnek (már 7hónaposak). A csapatunk Szilveszterkor egy kis kutyával bővült, de erről majd később mesélünk.
Novemberben V.(értelmileg akadályozott kisfiú) látogatót meg minket. Megetette Tejszín és Mazsolát, akik szépen ülve várták a vacsorájukat, és sokat játszottak. A kölyökkutyák végig érdeklődtek, és élvezték a gyermek társaságát.

Decemberben Szilvi húga látogatót meg minket a téli szünetben, aki szintén nagyon élvezte a kis kutyákat és sokat sétáltunk az egész falkával.
A kölykök nagyon figyelnek ránk, és a behívás is nagyon jól működik. Tudják már az: ül, fekszik, marad , fúj, tiéd, helyedre, vezényszavakat és a pórázon sétálást. Tejszín kicsit makacsabb, pörgősebb jellem, míg Mazsola többször vár vissza jelzést Szilvitől és nyugodtabb, de mindkettő önmagától felveszi a kapcsolatot idegenekkel és élvezik a simogatást.